Organit® Cink
Környezetkímélő és gazdaságos megoldás a kukoricatermesztéshez
Napjainkban az egyre intenzívebbé váló kukoricatermesztés komplex, jól felépített termesztéstechnológiát igényel.
A kukoricatermesztésben jelentős a termésingadozás. Az 1990-es éveket követően az ingadozás mértéke 10-20 %-ról 50-60 %-ra növekedett, ami csak részben tulajdonítható a szélsőségesebbre forduló időjárási körülményeknek.
A növénytáplálás ma többet jelent annál, minthogy annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyit a növény várhatóan felhasznál. A gazdálkodó célja, hogy eredményesen termeljen, de össztársadalmi érdek, hogy ezt környezetkímélő módon valósítsa meg. Az Alphaplant termékcsalád Organit® Cink kelátja ehhez kínál gazdaságos megoldást.
A kukorica elsősorban nitrogén- és káliumigényes növény. A nitrogénfelvétel 6-7 leveles kortól válik intenzívvé és csak a virágzás kezdetén kezd lassulni, ám a szemtelítődés során is jelentős a nitrogénfelvétel és beépülés. A nitrogén nemcsak a vegetatív tömeget növeli, hanem a szemtermés mennyiségét is. A kukorica esetén az összes felvett nitrogén 61 %-a szállítódik a szemtermésbe (Berzsenyi, 2013).
A káliumfelvétel szintén 6 leveles állapottól fokozódik, azonban a virágzás kezdetére lelassul, majd minimálisra csökken. Jelentős a szerepe a jobb gyökeresedésben, a hő-, a hideg- és a szárazságtolerancia kialakításában.
A foszforról a kukoricatermesztésben kevés szó esik, pedig a fejlődés korai szakaszában hiánya kritikus. A növény antociános tüneteket mutathat, fejlődése lelassul. A foszforfelvétel már 4-6 leveles kortól jelentős mértékű, mely megmarad a szemtelítődés időszakában is. A vegetáció során felvett foszfor 70 %-a a szemtermésbe szállítódik, ami alátámasztja a foszfor termésképzésben betöltött fontos szerepét (Berzsenyi, 2013).
A kukorica a mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny. Látens hiány akár 10 % terméskiesést okozhat. A növény fejlődésében visszamarad, romlik a nitrogén beépülés, a leveleken fehér egymásba folyó sávozottság lesz megfigyelhető. Különösen karbonátos talajokon, ahol a mész szintje meghaladja a 4 g/kg talaj értéket a kálium, a magnézium, a mangán, a bór, valamint a cink felvétele is gátolt. Ez utóbbi elem terméskorlátozó tényezővé is válhat (Berzsenyi, 2013). Ha a talajvizsgálatok során 1 ppm alatti cinktartalmat mérünk, az egyértelműen az elem hiányát jelzi, érdemes a pótlásra gondot fordítani.
Ma már a nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológiai elemmé vált a levéltrágyázás (lombtrágyázás). A felszívódó mennyiségnek viszont korlátai vannak, ezért levélen keresztül elsősorban a mikrotápelemek és kritikus esetben néhány makrotápelem – mint a magnézium vagy a kén – pótolható. Az időzítés meghatározó, a gyors és hatékony beavatkozással elkerülhetjük a termésveszteséget, vagy a minőségromlást, de használatukkal kedvező körülmények között termésnövekedést és minőségjavulást érhetünk el.
A kukorica nagy cinkigényéből adódóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok cinkhiánya. Hazánk jó adottságú kukoricatermesztő körzeteiben az intenzív termesztés következtében a cinkkészlet jelentősen csökkent. A cink és más mikroelem hiányának elkerülése érdekében 6-8 leveles állapotban használjunk levéltrágyákat, összekötve a kijuttatást akár egy kései posztemergens gyomirtással. Amennyiben külön menetben juttatjuk ki a lombtrágyát, akkor normál szántóföldi permetező esetén a lehető legkésőbbi időpontot válasszuk, amikor még a növény károsítása nélkül el tudjuk végezni a kezelést, ilyenkor már elegendő lombfelület áll rendelkezésre a lombtrágya hatékony felvételéhez. Tápanyag-visszapótlásról utoljára címerhányáskor szükséges gondoskodnunk.
Az Organit® Cink (Mikroelem keverék) EDDHSA kelátképzővel van ellátva, amely a hagyományos kelátképzőkhöz képest a mikro-, és mezolemeket a növény számára jobban hasznosíthatóvá teszi.
