Gyümölcsfák vízigénye – Vízgazdálkodás a talajban VízŐr készítménnyel
VízŐr – vízbe zárt csoda
A művelés alatt álló talajok szerkezetét, a „természettől kapott” alapvető vízgazdálkodási tulajdonságait általában nem áll módunkban megváltoztatni. Ezért különösen fontos, hogy a lehető legkedvezőbben használjuk ki a talaj potenciális vízbefogadó, víztartó képességét, ezzel megteremtve a növények számára a csapadékszegény időszakok átvészelésének lehetőségét.
A KSH 2015-ös adatai alapján minden régióban a gyümölcsös területeket öntözték legnagyobb arányban. Hazánkban a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú az öntözött gyümölcsös területek nagysága (10,5 ás 10,4%).
A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja az ültetvény öntözhetősége. Hazánkban még mindig igen magas azoknak az ültetvényeknek a száma, amelyek öntözési lehetőséggel nem rendelkeznek.
A gyümölcsfák esetében a gyökerek szívóereje a talajban akár az 1,2 – 1,8 MPa-t is elérheti, ilyen erővel képesek a talajból a hajszálgyökerek révén a vizet és vele a tápanyagokat is felszívni, ugyanakkor azt a hajszálerek révén a növény többi részébe is eljuttatni.
A gyökerek szívóereje az egyik mozgatója a tápanyagok és a nedvesség áramlásának a növényben. Mivel a víz felvételéhez a fák számára az az optimális feltétel, ha a talaj hőmérséklete 2-5 oC-al alacsonyabb, mint a levegőé, ezért a fák öntözése többnyire csak a 8 oC feletti hőmérsékleten ajánlott.
Az almafák évente 600-800 mm csapadékot igényelnek, s mivel nálunk az átlagos csapadékmennyiség főleg a déli országrészekben gyakran 500 mm-alatti, a csapadékhiány komoly szerepet játszik a fák fejlődésében és a terméshozamokban. Az öntözés szerepe ezért itt is nagyon fontos. A csapadékpótlást napjainkban a gyümölcsösökben már csepegtető öntözéssel oldják meg. Az almafajtáknál fontos szempont, hogy a talaj felhasználható vízkészlete a virágzás időszakában ne süllyedjen 50 % alá, a termésnövekedés időszakában 60-70 %, az érés időszakában pedig legalább 50- 60 %-osnak kell lennie az említett értéknek.
Az almafáknak a legtöbb vízre az alábbi időszakokban van igényük:
– kevés téli csapadék esetén a virágzás előtti időszakban, ez a virágzás idejét is kitolhatja, s megvédhet a tavaszi fagykároktól,
– a virágzás után a termésképzés időszakában,
– a termések intenzív növekedésének időszakában legalább 2-3 adag,
– az érés időszakában, a szedés előtt 3-4 héttel azonban már ne öntözzünk, nehogy rontsunk a gyümölcs tárolási minőségén,
– szedés után főleg a kései fajtáknál a gyökérképzés elősegítésére.
Az almafajtáknál az ajánlott öntözési adag 2000-3000 köbméter víz hektáronként.
Az őszibarack nem szereti a magas talajvízszintet, termesztésekor azonban 5000-6500 köbméter a hektáronként vízigénye, általában 200-250 mm-es adagokkal kijuttatva.
Öntözése:
– virágzás előtt
– virágzás után,
– a maghéj keményedése után a termésnövekedés befejezéséig, az utolsó adagot 2-3 héttel a szedés előtt juttassuk ki,
– ősszel a gyökérzet fejlődésének elősegítésére ajánlott.
A kajszibarack csapadékszükséglete 350-550 mm hektáronként. A július-szeptember közötti időszakban fellépő vízhiány elsősorban a virágrügyek számában és fejlődésük korlátozásában mutatkozik meg. Az öntözése hasonló mint az őszibaracké, azonban a szedés után itt legalább 2-szeri öntözés ajánlott.
A cseresznye és a meggy vízigénye hektáronként 4000-4500 köbméter. Ajánlott öntözési adagja 1200-1500 m3/ha. Az öntözés szempontjából első kritikus időszaka mindkét fajtának a rügyfakadás időszakában van, ekkor azonban a talajban általában van kellő menynyiségű csapadék. A 10-14 nappal virágzás után juttatott csapadék a termések mennyiségét és növekedését befolyásolja kedvezően. A legtöbb vizet mindkét fajta a termésnövekedés idején igényli, főleg a magok keményedése időszakában. A cseresznye és a meggy is a szedés előtti 20-25 napban veszi fel tömegének 70-80 %-át.
A megfelelő és egészséges élelmiszer előállítás érdekében alapvető prioritást kell, hogy élvezzen a megfelelő adaptáció a környezeti változásokhoz. Ennek felismerése volt az egyik legjelentősebb hajtóerő számunkra, amikor belekezdtünk a kutatásokba, és kifejlesztettük a WaterRetainer (VízŐr) talajkondicionáló vízmegtartó készítményünket. A termék organikus alapú és azáltal, hogy csökkenti a talaj párolgását (evaporációját), alkalmazásával akár 50%-al csökkenthetjük az öntözési költségeket szántóföldi növények-, zöldségek-, szőlő- és gyümölcs vagy akár még gombatermesztés esetében is.
Öntözetlen művelésben történő alkalmazás esetén jelentősen – akár 1- 2-szer – megnő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés ideje, ezáltal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható.
A WaterRetainer (VízŐr) egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, amelyet kémiai, mikrobiológiai, illetve állattenyésztési-növénytermesztési szakemberek fejlesztettek. A termék azáltal, hogy megőrzi a nedvességet a talajban, csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A WaterRetainer (VízŐr) segít abban, hogy a talajban stabilabb nedvességszintet tartsunk fenn. Elősegíti az adagolt tápanyagok hasznosulását, és a talaj mikrobiológiai életéhez egészségesebb feltételeket biztosít.
A Water Retainer (VízŐr) a talajhoz és a növények gyökereihez egyaránt képes kötődni. Megőrzi a nedvességet olyan módon, hogy a talaj párolgási vízveszteségét csökkenti (kapilláris hatás miatti veszteség), másrészt a levegő nedvesség tartalmát (pl. hajnali magasabb páratartalmat) is megköti, és a talajban tartja, mindezt a növények gyökérzete által felvehető formában. Ezáltal csökkenthető az öntözővíz mennyisége vagy hosszabb ideig bírja a növény öntözés és/vagy eső nélkül.
A WaterRetainer (VízŐr) másodlagos pozitív hatása a talajtermékenység kiegyensúlyozása. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj egyenletes vízháztartása következtében javulhat a műtrágyák hasznosulása, intenzívebbé válik a talajlakó mikroorganizmusok működése. Mindezek csökkentik a költségeket és a termelés időjárás okozta kockázatait.
Válassza a VízŐrt, mert:
• a nedvesség jobban megőrződik a talajban
• 50 %-kal kevesebb vizet kell használni az öntözéshez
• a növények sokkal tovább bírják eső nélkül, növekszik az aszálytűrő képességük
• a tápanyagok jobban hasznosulnak a kedvező talaj nedvességtartalom miatt és növekszik a mikrobiológiai aktivitás
• a megfelelő talajnedvesség miatt a tápanyagok jobban hasznosulnak, így a foszfor jobb feltáródását eredményezi a talajból, mivel a mikrobiológiai talajélet aktívabb lesz
Minden talajtípuson alkalmazható!
A hatástartalom 3 hónap!
Biogazdálkodásban is felhasználható!
