A magnéziumhiánynak alapvetően két tünetcsoportja ismert, de az egyszikű növényeken (csemegekukorica, hagyma, spárga) van egy harmadik megjelenési formája is:

• A levél széle irányából, egyre nagyobb és egyre élesebben kivehető foltok alakulnak ki, amelyek a levél főerének irányába húzódnak. (A zöldségféléken ritka, többnyire a gyümölcsféléken figyelhető meg.)
• A levéllemez belsejéből, levélnyél irányából induló, legyező alakú sárgulás, amely először levélerek vagy a levélnyél közelében, a főerek között alakul ki – a legtöbb zöldségnövényen ez a tünet látható, a paprikánál, burgonyánál és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok (uborka, sárga- és görögdinnye, spárgatök, patisszon, cukkíni) esetében a káliumtól jól megkülönböztethető.
• Az egyszikű növények levelein a levélnyél irányából hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek.

A színelváltozás először az idősebb leveleken jelenik meg, de eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól, ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre ellentétben a káliumhiánnyal jellemző, hogy a klorózis nem világos vagy fakó sárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú, ennek ellenére a káliumhiánnyal könnyen összetéveszthető. A tünetek idővel a hiánymértékének fokozódásával a fiatal levelekre is áthúzódnak.

A magnéziumhiány lassítja a növény asszimilációs és szintetizáló folyamatait (egyetlen ásványi eleme a klorofill-molekulának), zavart okoz az anyagcsere-folyamatokban, a levelekben felhalmozódnak a cukrok, a keményítő. Egyes növénycsoportok esetében a terméscsökkenésen kívül az alábbi minőségi elváltozásokkal is számolni kell:

• A magnéziumhiány hatására a nitrátreduktáz enzim működése gátolt, ebből adódóan növekszik a termésben a nitráttartalom.
• Lassul a karotin képződés, ami az „A” vitamin elővitaminja, ebből adódóan csökken a sárgarépa, a sütőtök, a levélzöldségfélék és a gyümölcsök táplálkozási értéke.
• A cukorrépa, csemegekukorica termésében csökken a cukorképződés.
• Az anyagcserénél fellépő zavar miatt lassul a fehérjeképződés.
• Gyengébbekké válnak a sejtfalak, ebből adódóan romlik a termés tárolhatósága, szállíthatósága (pl. burgonya), egyes fajoknál fokozódik a gombás és baktériumos betegségek iránti érzékenység (pl. burgonya, alma, sárgarépa, cékla, petrezselyemgyökér).

A magnézium a növényi klorofill központi eleme, és mint ilyen egyedülálló szerepet játszik a növények anyagcseréjében. Részt vesz a fehérje bioszintézisben, és az energiaháztartásban, enzimek alkotóeleme, valamint katalizátorként számos biokémiai folyamatban nélkülözhetetlen elem. Hiányakor a klorofillképzés zavarának jeleként klorotikus tünetek jelentkeznek.

• Tápoldatozásban (1-1,5 liter/1000 liter víz) erős gyökeresítő hatású, hasonlóan, mint a gyökeresítő biostimulátorok.
• Tilos keverni ásványi olajokkal, lúgos vagy szulfát tartalmú termékekkel.
• Amennyiben más levéltrágyával, vagy növényvédő szerrel juttatja ki, keverési próbát kell végezni!
• Használat előtt felrázandó!